Föld a kistermelőknek szójaültetvények helyettItt, az Amazonas területén a föld kiválóan alkalmas szójaültetvényekhez: Sík, könnyen elérhető, és több kikötő is van a közelben. A talaj termékeny. A brazil földjog lehetőséget ad a nem használt földek tulajdonba vételére, a rajta lévő fa kitermelésére és a föld megművelésére. A természetvédelmi területek is nem használt földeknek minősülnek. Igazi csoda, hogy maradt még itt esőerdő, ahol a kihalófélben lévő állatfajok, mint a csuklyásmajom vagy a feketearcú szakállas sátánmajom még megélhetnek.
A projektünk alapötlete, hogy az esőerdőt megőrizzük és a „ribeirinhók“, azaz az Amazonas-vidék őslakosai hivatalosan is megkapják a megfelelő földjogokat. A terület ekkor már nem minősülne kihasználatlannak és a földművelő üzemek nem foglalhatnák le azokat legálisan. Ezzel egyidejűleg biztosított lenne a lakosok megélhetése is, akik jelenleg Brazíliában a legszegényebbek közé tartoznak. Ellenkező esetben minden évben 3 000 hektár erdőterületen termelnek ki fát és itt szójaültetvényeket és mezőgazdasági üzemeket hoznak létre.
Hogyan működik az éghajlat védelme az erdővédelemmel?Az erdők a bolygó legfontosabb CO2-tárainak szerepét töltik be. Rendkívül változatos fajok élnek bennük és az emberek életének alapjait is képezik. A globális erdőfelületek az elmúlt évtizedekben a telepesek és a növekvő mezőgazdasági használat, valamint illegális fakitermelések és nyersanyagleépítés okán drasztikusan csökkentek.
Az erdővédelmi projektekkel biztosítható az erdők hosszútávú fennmaradása. Az erdő védelmének pedig nagyobb értéke lesz a fakitermelésnél. A projektben résztvevők a helyi lakossággal közösen védik a területet a negatív befolyások ellen. A projekt ehhez alternatív bevételi forrásokat és képzési lehetőségeket is biztosít. A projekt régiójának függvényében az erdők hektáronként eltérő CO2-mennyiség megkötésére képesek. Különösen sok szenet tárolnak a talaj alatti vegetációk a trópusi lápos erdőkben, a primer esőerdőkben vagy mangróvékban.
